Az allergiának vannak nagyon tipikus megjelenési formái, amiből könnyen kiszűrhető hogy allergiáról vagy nátháról van-e szó. Hazánkban minden hetedik ember küzd valamilyen allergiás tünettel. Itt nem feltétlenül csak a szénanáthára kell gondolni, előfordulhatnak ugyanis ételallergiával, idegen anyaggal (például mosópor) összefüggő tünetek is.

Jelenlegi cikkünkben a szénanáthára, annak tüneteire és lehetséges kezelésére fogunk koncentrálni.

Az allergia az immunrendszer válasza egy egyébként ártalmatlan, idegen anyagra. Ezeket az idegen anyagokat nevezik allergéneknek, amik lehetnek:

• alapanyagok (glutén, laktóz satöbbi),

• pollenek (nyárfa, nyírfa satöbbi),

• háziállat szőre,

• poratka,

• rovarcsípés,

• penészgomba,

• latex, 

• gyógyszerek,

• és különböző illatanyagok.

Az immunrendszerünk feladata, hogy legyőzze a kórokozókat és megőrizze a szervezetünk egészségét. Épp ezért bármit megtámad, ami úgy gondolja, hogy veszélyeztetheti a testünket; így van ez az allergének esetében is.

Ez azonban egy téves riasztás: valójában teljesen ártalmatlan anyagok, amelyekre a védekező rendszerünk egészen szélsőséges módon is képes reagálni. Ez a reakció lehet gyulladás, tüsszögés, de súlyos esetben akár légcső elzáródás, anafilaxia is előfordulhat, ami végzetes lehet.

A légúti allergének által kiváltott reakciók leginkább nazálisok lehetnek: orrdugulás, orrfolyás,  viszkető szem, tüsszentés,  szájpadlás viszketése, hurut, torokkaparás, pirulás, köhögés és légszomj-érzet, illetve a feljebb említett anafilaxiás sokk, ami akár halállal is végződhet. 

Hogy allergia vagy nátha okozza-e a tüneteket könnyen eldönthetjük. Egyrészt szezonálisan, az allergén megjelenésével egyidőben mindig kialakul. Másrészt a viszketés, a szemvörösség szintén intő jel lehet, hogy allergiával és nem náthával van dolgunk.

Az allergia kialakulásának pontos oka a mai napig ismeretlen. Jelen tudásunk szerint az allergiát nem lehet örökölni, csupán az arra való hajlamot, azonban több, allergiára hajlamosító tényező is ismert. Ilyen például: a túlzott antibiotikum szedés, a szmogos, egészségtelen környezet, a túlzott higiénia, a nagyfokú stressz, a sportolás hiánya, a kemikáliák túlzásba vitt használata, a dohányzás, illetve az egészségtelen táplálkozás.

Hogy kiderítsük, mire vagyunk allergiásak, elengedhetetlen az azt okozó allergének pontos beazonosítása. A nazális tüneteket olyan klasszikus allergiateszttel lehet azonosítani, mint az alkaros bőrteszt (más néven Prick teszt), illetve vérből IgE vizsgálattal. 

Miután megtudtuk, mire vagyunk pontosan allergiásak, fontos hogy amennyire lehet, kerüljük az allergénnel való kapcsolatot. Az antihisztaminok szedése, valamint az allergén specifikus immunterápia is hatásos lehet; ez utóbbi főleg a pollen, állatszőr, poratka és gyógyszer allergia esetén.

A hörgőtágító gyógyszerek, illetve az inhalátorok használata is segíthet. A só inhalálása ugyanis megtisztítja az orrnyálkahártyát az allergénektől, valamint csökkenti a nyálkahártya gyulladás okozta duzzanatát és csillapítja a viszkető, kaparó érzést is.