Az asztma a magyar lakosság körülbelül 8%-át érinti, azonban a szmogos, egészségtelen levegő, és az egyéb környezeti hatások miatt (erről később is írunk majd) ez a szám folyamatosan növekszik.

De mik az asztma kiváltó tényezői? Meg lehet-e egyáltalán előzni? Milyen tünetei vannak és hogyan lehet ezeket kezelni? Ezeknek járunk utána a cikkünkben.

Az asztma a tüdő légutainak gyulladásos betegsége. Megnehezíti a légzést, és főleg fizikai megterhelések során jelentkezik.

Ahhoz azonban, hogy pontosan megértsük az asztmát, meg kell érteni, hogyan is működik a légzés. Normál esetben, minden egyes lélegzetvételnél a levegő az orrodon vagy a szádon keresztül a torkodba, majd a légutakba kerül, és végül a tüdődbe jut.

A tüdőben légutak találhatóak, amelyek segítenek a levegőből oxigént juttatni a véráramba. Az asztmás tünetek akkor jelentkeznek, amikor ezek a légutak megduzzadnak, és a légutakat körülvevő izmok megfeszülnek. Ilyenkor gyakran váladékozás is jelentkezik, ez a váladék pedig kitölti a hörgőket, tovább csökkentve az átjutó levegő mennyiségét. Ezek az állapotok aztán asztmás rohamot válthatnak ki, ami az asztmára jellemző köhögés és szorító érzés a mellkasban.

Ahogy említettük, az asztma nem minden esetben jelentkezik egyből rohamok formájában; bizonyos esetekben szép lassan fejlődik ki. Korai tünetek lehetnek az elnyúló, hurutos problémák, és a sportolás, edzés közben jelentkező köhögési inger.
 
Ezeken a tüneteken kívül előfordulhatnak éjszakai köhögőrohamok is. Ha ilyeneket észlelünk, akkor mindenképpen keressünk fel egy tüdőgyógyász-szakorvost, aki megvizsgálja a tüneteket, és felállítja a diagnózist.

A légutak gyulladását számtalan külső környezeti, vagy belső tényező is kiválthatja. Ezeket nevezzük triggereknek. Ilyen trigger lehet

• a sport (főleg gyermekeknél jellemző),
• a fertőzéses megbetegedés,
• az időjárás,
• a por, poratkák,
• az allergének,
• a gyógyszerek,
• a dohányfüst.

Habár a kialakulás pontos oka a mai napig nem ismert, valószínűleg genetikai tényezők is közrejátszanak az asztma kialakulásában. Ezenkívül különböző, gyermekkori vírusfertőzések szintén kiválthatják, ilyen például a respiratory syncytial virus (RSV-fertőzés).

Ezenkívül létezik egy olyan elmélet is, ami szerint, ha a gyermeket a csecsemőkorban túlságosan óvjuk, és túlzásba visszük a higiéniát, akkor nincs kitéve elegendő baktériumnak, így nem fejlődik ki megfelelően az immunrendszere. Épp ezért nem lesz elég erős ahhoz, hogy leküzdje a vírusos megbetegedéseket, és az olyan, egyébként hétköznapi anyagok is mint a virágpor, allergiás reakciót váltanak ki.

Itt érdemes is megállni egy pillanatra, hiszen ahogy látható, megkülönböztethetjük egymástól az allergia okozta, és nem allergiás asztmát.

A gyermekkori asztma hátterében gyakran az allergiás asztma áll; ilyenkor minden esetben egy allergén tehető felelőssé az asztmás tünetekért. Érdemes tehát elvégezni egy allergiás bőrtesztet, ez ugyanis felfedi az allergéneket, és el lehet őket kerülni, ezzel pedig minimalizálni lehet az asztmás rohamokat.

Gyakori allergének lehetnek például a házipor-atkák, a penész, és a kutya-, illetve macskaszőr is. Amennyiben nincs beazonosítható allergén a háttérben úgy nem allergiás asztmáról lehet beszélni.

Az asztma leggyakoribb tünete a zihálás. Ez egy fütyülésre emlékeztető hang, amely légzéskor hallatszik. Ezenkívül viszont egyéb asztmás tünetek is előfordulhatnak, például:

• köhögés, különösen éjszaka, nevetés vagy edzés közben
• szorító érzés a mellkasban
• légszomj
• beszélési nehézség
• szorongás vagy pánik
• fáradtság
• mellkasi fájdalom
• gyors légzés
• gyakori fertőzések
• alvászavar

 Ha az asztmát egyébként kitűnően kezelik, időnként előfordulhatnak fellángolásos periódusok. A fellángolások jelentkezhetnek köhögéssel, zihálással, gyakori torokköszörüléssel, alvási nehézségekkel, mellkasi fájdalommal, fáradtsággal. Ezeket azonban rendszerint jól lehet kezelni például inhalátor használatával, de ha azzal sem múlnak el a tünetek, akkor minden esetben azonnal orvoshoz kell fordulni.

Megelőzni nem lehet, és szinte bármilyen életkorban kialakulhat. De mindenképp érdemes kerülni a dohányzást, az aktívat és a passzívat egyaránt, főleg ha előfordult a családban asztmás beteg. Ezenkívül létezik az úgynevezett foglalkozási asztma jelensége is. Ilyenkor a szennyezett munkahelyeken (gyárakban, festőműhelyekben, ahol sok a vegyszer és füstös, poros a levegő) gyakoribb az asztmás megbetegedés esélye.

Épp ezért mindenképp tartsuk be az érintett munkahely egészségügyi előírásait - ilyen például a maszk viselése.

Az asztma sajnos krónikus, tehát nem gyógyítható, de jól kezelhető betegség. A kezeléskor az orvos által előírt szabályokat kell betartani, viszont kiegészítő kezelésképp lehet alkalmazni sópipát, akupunktúrát és homeopátiát is.

Az asztma kezeléséhez szükséges gyógyszereket inhalátorral lehet a leghatékonyabban a tüdőbe juttatni. Vannak kifejezetten gyermekek számára ajánlott készülékek, illetve felnőtt porlasztók, kompresszoros inhalátorok is. A porlasztásos eljárás során az asztma pára formájában, könnyen belélegezhető, és nem okoz nehézséget, szorító érzést, így ez az egyik legjobban alkalmazható eljárás.