Az egyik gyakori tévhit az, hogy a láz maga a betegség, pedig ez egyáltalán nem így van: a láz egy következmény, és mindig a mögötte álló okot kell megkeresni. Mielőtt rátérnénk a további, lázzal kapcsolatos tévhitekre, először is tegyük tisztába, hogy mi is a láz, milyen tünetei vannak, és hány foktól számít láznak.

Láznak nevezzük, amikor valamilyen okból kifolyólag megnő a testhőmérsékletünk. Ilyenkor az agy hipotalamusznak nevezett része, mint egy termosztátot, feljebb csavarja a testhőt. Ennek a látszólag értelmetlen dolognak azonban nagyon is jó oka van.

A rövid távú hőemelkedés ugyanis kellemetlen környezetet teremt a baktériumok, vírusok számára, így segít a betegségek leküzdésében. A láz tehát minden esetben okozat, nem pedig ok: mindig a mögötte álló betegséget kell kezelni. 

A láz egy gyulladásos állapot és több, különböző dolog is okozhatja, például:

• fertőzések (például az influenza);
• bizonyos védőoltások (például a tetanusz);
• fogzás (a csecsemőknél);
• egyes gyulladásos betegségek, köztük a rheumatoid arthritis (RA) és a Crohn-betegség;
• vérrögképződés;
• napszúrás;
• ételmérgezés;
• gombás fertőzés;
• és bizonyos gyógyszerek, köztük akár az antibiotikumok is.

A normál testhőmérséklet egyénenként változó, azonban általában 37 °C körül van. Ami még érdekes, hogy a testhő még napszakonként is változhat: reggel és délelőtt alacsonyabb, késő délután és este pedig magasabb. Az intenzív edzés, és a menstruáció rövid távon szintén megemelheti a testhőmérsékletet.

Hőemelkedés, ha 37,55-38 °C  közötti a láz;

• 38-39 °C között mérsékelt,
• 39-40,5 °C közötti érték esetén magas, 
• e felett pedig már extrém magas lázról beszélünk. 

A drasztikusan magas 41 °C feletti láz azonban súlyos, ami akár orvosi beavatkozást igényelhet.

Attóm függően, mi okozza a lázat, az alábbi tünetekkel jelentkezhet: izzadás; hidegrázás, borzongás; fejfájás; izomfájdalom; fáradtság; étvágytalanság; ingerlékenység; általános gyengeség-érzet; kiszáradás.

A lázzal kapcsolatban több tévhit is él az ember fejében, így összegyűjtöttük a leggyakoribbakat.

A lázcsillapító használatával nem késleltetjük a gyógyulást, ugyanakkor az sem javasolt, hogy lázcsillapítóval tömjük magunkat, ha hőemelkedésünk van. A 2011 óta Magyarországon is általánosan elfogadott, szakorvosi irányelv szerint ha mi, vagy a gyermekünk nagyon rosszul érzi magát, akkor adhatunk fájdalomcsillapítót. Azonban fontos tudni, hogy a láz természetes folyamat: ha a szervezet leküzdötte a betegséget, akkor magától is elmúlik. 

Sokan félnek attól, hogy 40 fok feletti láz esetén "megfő az agyunk" vagyis agykárosodást szenvedünk - ez a félelem azonban teljesen alaptalan. 

A lázgörcs nagyon ijesztő, és a gyermekek 5%-át értini az élete során. Ám, ennek ellenére a lázgörcs sem okoz agykárosodást (valójában semmilyen károsodást) és általában 5 percen belül elmúlik. Érdekesség, hogy a lázgörcsöt nem feltétlenül a magas láz váltja ki, hiszen akár már hőemelkedéskor is bekövetkezhet. 

A lázgörcsöt nem lehet kezelni lázcsillapítóval, és megelőzni sem. Sőt, valójában a gyermek félrenyelheti a gyógyszert, ami felsértheti a nyelőcsövet, és károkat okozhat. 

Nagyon sokan a számok bűvöletében élnek, és teljesen kétségbeesnek, ha a higanyszál 39 fok köré emelkedik. Pedig valójában nem az érték a fontos, hanem a közérzet. Van, hogy 39 fokos lázzal sem érezzük magunkat különösebben rosszul, olykor pedig egy egyszerű hőemelkedés is ledönthet a lábunkról.

A láztól tehát nem kell félni, sem félteni a gyermekünket. A szervezet egy nagyon jól összerakott, komplex rendszer és mindennek megvan a maga értelme. A legjobb, ha hagyjuk őt dolgozni.