A 2019-es KSH adatok alapján 800 ezer diagnosztizált, és valószínűsíthetően további 500 ezer diagnosztizálatlan cukorbeteg él hazánkban. Ez azt jelenti, hogy a lakosság 13%-a él diabétesszel, ami hatalmas arány. A koleszterinszintet tekintve azonban sokkal elkeserítőbb a helyzet, ugyanis a 19-64 év közötti lakosság mintegy 60%-nak magasabb a koleszterin koncentrációja, ez 9,7 millió lakosra vetítve 5,83 millió embert jelent. Szintén beszédes adat, hogy 10-ből 6 magyar elhízott vagy túlsúlyos, tehát hasonlóak az adatok, mint a koleszterinszint esetében. Ugyan magas vérnyomást csak a lakosság 30%-ánál diagnosztizáltak, ám a valós szám - főleg a fenti adatok tekintetében - sokkal magasabb lehet.

Létezik egy úgynevezett metabolikus szindróma nevezetű tünetegyüttes, amelyre leginkább az elhízás jellemző. Amennyiben a túlsúly mellé még magas vérnyomás (130/85 Hgmm feletti), magas koleszterinszint (ha a triglicerid szint 1,7 mmol/l feletti), és magas vércukorszint (éhgyomor esetében 5,6 mmol/l- feletti érték) is társul, úgy már egyértelműen metabolikus szindrómáról beszélhetünk. A rendellenességet érdemes minél előbb kezelni, hiszen számos szövődménnyel jár: megnő a szívinfarktus, a stroke esélye, ami akár halállal is végződhet.

A szindróma tartós életmódváltással kezelhető. Ilyen esetekben alacsony glikémiás indexű ételek fogyasztása ajánlott, amelyek nem emelik meg hirtelen a szervezet vércukorszintjét. Ezenkívül csökkenteni kell a bevitt szénhidrát mennyiségét is: több zöldséget, teljes kiőrlésű gabonát és lehetőleg alacsony cukortartalmú gyümölcsöt kell fogyasztani. Maga a diéta egyébként erősen hasonlít a II-es típusú diabétesz mellett javasolthoz, ám szénhidrát tekintetében nem feltétlenül annyira szigorú.

Amellett, hogy a sejtek inzulinérzékenységét növeljük, rendszeresen sportolnunk kell. Találnunk kell egy olyan mozgásformát, ami nem megerőltető számunka, hanem szívesen végezzük, legyen az kosárlabda, futball, túrázás, biciklizés vagy bármi, amiben örömünket leljük.

A tünetek egészét figyelembe véve, a folyamatot úgy kell elképzelnünk, mint egy dominó-effektust. Olyan ez kicsit, mint amikor nem törődünk a mosogató lefolyójának tisztításával. Képzeljük el, hogy mindenféle ételmaradék kerül a lefolyóba, ami ezektől eldugul és csak az egyre nagyobb nyomás viszi lefelé a maradékot. Ha a csőrendszer már nem bírja el, súlyosabb esetben hatalmas dugulás alakul ki, amit csak szakemberek tudnak megoldani.

A szervezetünk hasonlóképpen működik. A kevés mozgás, és a sok, főleg üres szénhidrát fogyasztása már rövidebb távon is magas koleszterinszinthez vezet. Az így keletkezett zsír rárakódik az érfalra, ami miatt a szívnek többletmunkájába kerül ugyanakkora mennyiségű vért eljuttatni a szervekbe, így alakul ki a magas vérnyomás. Ezek általában mind az elhízás tünetei. Azonban cukorbetegség nem feltétlenül kapcsolódik hozzájuk: sokkal valószínűbb, hogy a kezdetekben inzulinrezisztencia alakul ki. Ezt azonban a cukorbetegség előszobájaként is szokás emlegetni, így kezeletlenül hosszú távon szinte biztos, hogy ahhoz is elvezet.

A magas vérnyomás sok rendellenességet előre jelezhet, így még időben elejét vehetjük annak, hogy kialakuljanak a későbbi tünetek. Ehhez azonban az kell, hogy otthon is rendszeresen mérjük a vérnyomásunkat, és ha azt tapasztaljuk, hogy ez megemelkedett, mindenképp jelezzük a háziorvosunknak. Készülékeinkkel otthon is gyorsan, biztonságosan és tűpontosan mérhetjük meg a vérnyomásunkat, ráadásul a beépített memóriának köszönhetően több tucat adat is raktározható, visszakereshető.